Riportszám, arányok, fluoreszcencia, lézergravírozás a rondiszton.
Hogyan olvassuk a budapesti dossziét
A tanúsítvány az a dokumentum, amelyre egy gyémánt eladása előtt a legtöbb kérdés visszavezethető. Nem árlista, és nem is szakvélemény az ékszerről: a kő mérhető tulajdonságait rögzíti úgy, hogy azok később bárki által visszaellenőrizhetők legyenek. Ettől lesz tárgyilagos a beszélgetés, és ettől marad ki az értékelésből a találgatás.
Sok budapesti eladó akkor szembesül a részletekkel, amikor előveszi a régi papírt a fiókból: más a laboratórium neve, más a formátum, néha csak egy kétnyelvű kártya van. Ez önmagában nem baj. A sorrend ilyenkor is ugyanaz: elolvassuk, mit állít a dokumentum, majd megnézzük, hogy a kő tényleg megfelel-e a leírásnak.
Mit rögzít a riport, és mit jelentenek a sorai?
A dokumentum gerince a négy fő adat: a karátsúly két tizedesjegyig, a színfokozat D-től Z-ig, a tisztasági fokozat FL-től I3-ig, és kerek briliáns csiszolásnál a csiszolási fokozat. Emellé kerülnek a milliméteres méretek, az arányok, a polírozás és a szimmetria minősítése, valamint a fluoreszcencia erőssége.
A lap alján vagy a hátoldalán található a kőrajz, vagyis a zárványtérkép: itt jelölik a zárványok helyét és típusát. Ez a rész árulja el, hogy egy SI1 fokozat mögött szórt, apró kristályok állnak-e, vagy egy táblán átvezető vonal, amelyet szemmel is meg lehet keresni. A fokozat ugyanaz, a piaci fogadtatás nem.
Érdemes megnézni a kiállítás dátumát és a kibocsátó laboratórium megnevezését is. Egy húsz évvel ezelőtti riport ugyanazt a követ írja le, a minősítési gyakorlat viszont azóta több ponton finomodott, ezért a régi papírokat mindig a keltezésük ismeretében olvassuk.
Ellenőrzés pár perc alatt: riportszám és lézergravírozás
Az elismert laboratóriumok nyilvános ellenőrző felületet működtetnek. A riportszámot beírva a GIA, a HRD vagy az IGI oldalán azonnal látszik, hogy létezik-e ilyen dokumentum, és hogy a benne szereplő adatok megegyeznek-e a papíron olvashatókkal. Már egyetlen eltérő tizedesjegy is elég ahhoz, hogy tovább kérdezzünk.
Gyakori, hogy a riportszámot lézerrel a rondiszt szélére gravírozzák. Tízszeres nagyítóval, jó fényben ez a felirat megkereshető, és így a dokumentum egyértelműen a kézben tartott kőhöz köthető. Foglalatba ültetett gyémántnál a gravírozás sokszor takarásban van; ilyenkor a méretek és a zárványtérkép összevetése segít.
GIA, HRD, IGI: hol a gyakorlati különbség?
Mindhárom laboratórium elismert, de a másodpiac nem egyformán reagál rájuk. A GIA dokumentumát a nemzetközi kereskedelemben szinte mindenütt ismerik, a HRD az európai forgalomban erős, az IGI pedig gyakran fordul elő ékszerbolti dokumentációnál és laborban növesztett köveknél.
Előfordul, hogy ugyanaz a kő két laborban egy fokozattal eltérő minősítést kapna. Ez nem csalás, hanem a bírálati gyakorlat különbsége. Az eladó számára ebből annyi számít, hogy a vevő melyik dokumentumot fogadja el kérdés nélkül, és mikor kér inkább új bevizsgálást, hogy csökkentse a saját kockázatát.
Mi a teendő, ha elveszett a tanúsítvány?
Az elveszett papír nem jelenti azt, hogy a kő dokumentálatlan. Ha megvan a riportszám — például a számlán, egy biztosítási iraton vagy az ékszerdoboz kártyáján —, a laboratóriumtól másolat kérhető, és az online nyilvántartásból a teljes leírás visszakereshető, sok esetben a kőrajzzal együtt.
Ha a szám sincs meg, két út marad: a gravírozás megkeresése nagyítóval, vagy egy új bevizsgálás. Utóbbihoz a követ ki kell venni a foglalatból, ami költséggel és némi kockázattal jár, ezért csak akkor javasoljuk, ha a kő súlya és minősége alapján a ráfordítás észszerűen visszajön.
Amit a riport nem árul el
A tanúsítvány nem tartalmaz árat, és nem minősíti magát az ékszert. Nem beszél a foglalat állapotáról, a márkajelzésről, a kopott körmökről vagy arról, hogy az adott méret és forma iránt épp van-e kereslet. Ezek viszont a végső ajánlatban ugyanúgy megjelennek, mint a laboradatok.
Vannak olyan tulajdonságok is, amelyek nem kapnak külön fokozatot, mégis érezhetők az áron: a tejes vagy fátyolos megjelenés, egyes köveknél az erős kékes fluoreszcencia, a szokatlan arányok vagy a nagyon vastag rondiszt. Ezért kérünk mindig fényképet is, nem csak a dokumentum másolatát.
